images/lefkada-beszamolo-utleiras-viizo-header.jpg

Lefkada SPECIAL (2014)

 

Tenger nélkül nincs igazi, klasszikus értelemben vett nyaralás. Engem örök rabságba taszított az élmény, amikor jó néhány évvel ezelőtt, még kisgyerekként először megpillantottam a végtelen tengert, amikor először léptem a habjaiba, amikor először csodálkoztam rá a kéklő felszín alatti világra.

Ez az élmény motoszkál bennem évről-évre, és ezt szem előtt tartva keresem azokat a helyszíneket, amik újra és újra elvarázsolnak. 2014-ben elsőként Tunézia érdekes világával volt szerencsém megismerkedni, és bár ott nem kifejezetten a tengerpartok voltak fókuszban, még ott sem tudtam megállni, hogy ne adózzak elismeréssel például Monastir fehér homokkal borított, vagy Mahdia színeiben Karib-tengert idéző partszakaszainak.

A tenger mellett a másik legfőbb szempont, hogy milyen hangulat fogad a célállomáson: nálam ebben a hagyományosan kellemes légkörű mediterrán országok közül is kiemelkedik Görögország. Bár a tömegturizmus itt is szinte minden, eleddig érintetlen helyen meghódított már, és az igazán autentikus helyeket keresned kell, Hellászban még egy-egy kommerszebb úticél is olyan hangulatot áraszt magából, amire máshol szinte képtelenség rábukkanni. A hangulat benne van a levegőben, a több ezer éves kultúrában, az időtlen sziklamagaslatokban, a kristálytiszta tengerben, a kabócáktól zengő fenyvesekben. A tavernákból kiszökő sültek illatákban, a fűszerek gazdag aromájában, a napsütötte lankákon nemesedett bor zamatában, és magában a görög népben.

Ezúttal, mintegy fő nyaralásként nem feltétlenül szerettünk volna újabb, általunk eleddig nem bejárt országot vagy területet felfedezni, viszont nem akartunk kompromisszumot sem kötni a lenyűgöző természeti környezet és a tenger szépsége kapcsán. Osztottam, szoroztam, matekoztam tehát egy adott költségkeret repülős / buszos / autós megoldásai között, képzeletbeli palettára felfestve néhány előválogatott úticélt. Engem lepett meg legjobban az eredmény: az időkeretet és a várható költségeket összevetve a saját kis élményindexemmel bizony a korábban csak kósza ötletként felmerült, autós verzió jött ki győztesen.

Ráadásul nem is akárhová: az autós útiterv mellett nem más állt, mint az egyik leglátványosabb, legfotogénebb Jón-sziget, ami szépségével egyszer már annyira elvarázsolt, hogy évekig már a puszta említését is rózsaszín köd lengte körül. Irány tehát a kéklő strandok, zöldellő hegyvidékek, fehér kavicsok szigete, ahol egymás után érnek a lenyűgöző természeti környezetből fakadó élmények: irány Lefkada, Görögország! 

 

Amikor útra kelsz

 

Az autós út roppant fárasztó, ám számomra ez a fajta utazás sem feltétlenül nyűg, sőt - néhányan, talán még Te is egyetértesz velem abban, hogy a nyaralás szoros tartozéka. Amikor bepattansz az autóba, becsukod az ajtót, gondolatban utoljára végigfuttatod, hogy mindent magaddal viszel-e, nagy levegőt veszel, majd beindítod a motort és lassan kigördülsz - onnantól már nincs megállás. Már a tüdődben érzed a tenger sós illatát, magad előtt látod a pálmák árnyékát, magával ragad az előtted álló napok hangulata. A felhőtlen szabadság: innentől már nincs munkahely, nincs főnök, nincs beosztott, nincs borongós nap - mindent Te irányítasz!

Ez az állapot rendszerint ki is tart egészen addig, míg szembesülsz azzal, amit úgy hívnak: kilométeres kocsisor a határon. Sokaknak nem kell bemutassam, milyen állapotok uralkodnak déli határvidékeinken a minden nyáron hazainduló / munkába visszatérő török vendégmunkásoknak köszönhetően. Szerencsére az országból kijutás még a dolgok könnyebb és gyorsabb részét jelenti, ilyenkor még nem célszerű átpillantani a Magyarországra Szerbia irányából belépni szándékozók több száz autóból álló tömött oszlopaira.

A kezdeti, jellegtelen szerb útvonal Belgrádtól már valamivel izgalmasabb, a délebbi részek pedig helyenként kifejezetten tetszenek - amikor a hegyek, völgyek, szerpentinek átveszik az uralmat az autópályától, élvezetes kanyargás veszi kezdetét. Az unalmas autópályázás után még fel is frissíthet kissé a látvány. Macedónia környezetileg hasonló: szebb és csúnyább, izgalmasabb és unalmasabb részek váltogatják egymást. Személyes kedvencem az a néhány kilométer, amikor teljesen kettéválik a sávod a szembejövőtől - hatalmas móka nagy sebességgel kanyarogni éjszaka a hegyekben a két sávos úton, szemközti forgalom nélkül - ha játszottál valaha a Need For Speed valamelyik részével, talán nem is kell bemutassam. Megfelelő zenéről ilyenkor gondoskodj, pumpálja csak az adrenalint, egyedül a melletted / hátul ülőt nyugtasd meg, hogy kezedben az irányítás. :)

Görögországba belépve a határőrök a legritkább esetben kekeckednek: eddig talán alkalom sem volt, amikor ne egy mosolyt eleresztve engedjenek be az országba. Előtűnik egy Welcome to Greece felirat, megjelennek a leanderek az út két oldalán, és Te boldog vagy: Görögország, te csodás!

Thessaloniki-ig az út gyakorlatilag egyenesen vágtat délre, amikor egy 90 fokos fordulattal irányt váltasz, hogy az új A2 autópályán vágtass át a keleti oldalról a nyugatira. Hamarosan a hegyekben találod magad, ahol néhány tucat alagút dobja fel az egyhangúságot, az alig pár tíz méterestől egészen az öt km hosszan tartóig. 

 

Lefkada utazás

 

A pálya a Lefkadára tartók számára Ioanninánál ér véget, nálam egyben az első etap vége, a nagy pihenő. A városban keresek egy tágas parkolót, ahol napkeltéig alvás, majd pirkadatkor indulás tovább. Nem mondom, hogy sokkal kipihentebbnek érzem magam ilyenkor, de felkelő nap sugarai, és a sziget alig 150 kilométerre csökkent távolsága rendesen feldob. Innentől már érezhetően minden kilométerrel közelebb vagy a célodhoz, ahogy suhansz át a hegyeken és a kisebb-nagyobb településeken.

A tengert is hamarosan megpillantod, és feltűnik egy-egy kósza tábla is: Lefkada erre! A Preveza mellett lévő, tenger alatt átvivő alagút már a szigetet sejteti, azonban még menned kell egy keveset, hogy meg is pillantsd azt. A közeledő sziget magaslatai innentől fokozatosan tűnnek majd fel a figyelmes szemlélődőnek, és egy csapásra azon kapod magad, hogy már nyílegyenesen haladsz a bevezető szakaszon. Először feltűnik balról egy várrom, majd jobbról elsuhansz Agia Mavra erődje mellett, és lassítasz: hiszen itt az a fémhíd, amiről már annyit olvastál, hogy a sziget bejáratát jelenti!

 

Lefkada híd

 

Ahogyan lassan áthaladsz a hídon, felsóhajtasz: itt vagyok hát! Megérkeztél Lefkadára, aminek strandjairól annyi szép képet láttál már. Kíváncsiságod csak fokozza, hogy vajon a sziget tényleg megéri-e azt a hosszú utat, amin ekkor már túl vagy? És persze a legfontosabb kérdés: mikor vetheted végre bele magad a tengerbe, és melyik strandot is látogasd meg először?

 

"Kell egy ház!"

 

Már dalban is megénekelték, hogy kell egy ház, a rím szerint lehetőleg az óceán partján. Nos itt ugyan nem óceán vár, hanem a Jón-tenger, de a szállás kérdése Lefkadán is kardinális kérdés. A szigetet már ismerve nem is eshetett másra a választásom, mint Vassiliki környékére - ebben az apró településben találtam meg azt, ami nem csupán optimális kiindulópontot, hanem hangulatos törzshelyet jelent nappal és éjszaka egyaránt. A szállást az utazás előtti héten már lefoglaltuk neten, rengeteg utánajárást követően - az utazás előtt ennyire kevés idővel foglalni, és jó helyen, aránylag jó árban lévő szálláshoz jutni bizony nem egyszerű feladat. Vassilikiben nem is akadt már szabad hely, így végül Pontiban, a szomszédos szörf-bázison sikerült egy apartmant megcsípni. A helyszínen történő szálláskereséssel ezúttal nem szerettem volna szórakozni, órákat keresgéléssel tölteni, a főszezoni teltházat ismerve pedig pláne nem szerettem volna ezt a játékot játszani. A tengertől távolabb, illetve más környéken persze valószínűleg vannak még augusztus elején is szabad helyek, de nekünk bizony ez a környék a favorit.

 

Vassiliki

 

Valljuk be, teljesen más érzés az utazás fáradalmai után még nekiállni szállást keresni, és más amikor kényelmesen csak belakod a lefoglalt szállásod, és egy frissítő zuhanyt követően már a tengert szelő hajóban találod magad, hogy az egész délutánt strandolással és napozással töltsd Aghiofilin.

A településekről, az ott szerzett új tapasztalatokról lentebb még bővebben is írok, most vessük végre bele magunkat abba, amiért jöttünk: jöhet a napfény, a strandok, a tájak - elsőként mindjárt egy nagyágyú!

 

Porto Katsiki

 

Ha megkísérelném kitalálni, hogy a saját autóval érkezők zöme vajon melyik 'nagy' nyugati strandot választja először, melyikre kíváncsi a leginkább, habozás nélkül a Porto Katsikit jelölném meg. Lefkada talán legtöbbször fotózott strandja nem véletlenül szerepel rengeteg katalógusban, a szigetet bemutató képeken, illetve játszik kiemelt szerepet a nyaralóknál is. Nálam is ide vezetett az első kanyar: meg sem fordult a fejemben, hogy mást tegyek az első teljes napra. Porto Katsiki egyszerűen fogalom, még ha talán nem is ő a kedvencem a szigeten. 

 

Porto Katsiki

 

A strandhoz vezető út kiválóan ki van táblázva, a nyugaton futó főúttól kezdve végig jelzik az irányt. Az út nem lett jobb az elmúlt években, kátyúk bizony előfordulnak, így nem árt ha odafigyelsz az útra néhol. A parkolókat jelentősen kibővítették az utóbbi években, azonban megszűnt az ingyenes parkolás lehetősége - a fizetést ma már csak fent, az út szélén megállva tudod kikerülni. Bár nem olyan kevés az összeg, de azt mondom, felesleges azon a 3-4 Eurón spórolni, kockáztatva hogy az út mellett meghúzzák az autód - a parkolókban biztonságosabb helye van a négykerekűeknek. 

A parkolókon áthaladva több gyorsbüfé jellegű tavernát is útba ejtesz lefelé vezető sétád során, ezek jól tudnak jönni egy ebéd vagy desszert elfogyasztásakor - mi isteni 'Yoghurt with fruits and honey'-t ettünk az egyikben, de a vendéglátóhely nevét ne kérdezzétek, nem igazán szokásom jegyzetelni a tavernákat.

Mielőtt még elindulnál lefelé a parthoz vezető lépcsőn, muszáj szemrevételezned a strandot - igen, ő az! És közben széles mosolyra húzódik a szád. A lépcső fokain lefelé sétálva meg-megállsz, hiszen muszáj fényképezned és Neked is dokumentálnod. Természetesen ezzel nem vagy egyedül - bármerre is nézel, szinte mindenki ezzel van elfoglalva. Néhány lépcső, egy-két fénykép - majd néhány fok, és ismét csak látsz valami újat a tájban, amit mindenképp meg kell örökítened.

 

Porto Katsiki

 

Leérve meg fogsz lepődni, hogy amit képen monumentálisnak láttál, az valójában nem is olyan nagy - és a strandolók az utolsó cseppig kifacsarják a területet. Mindenhol leterített törölközők, a fehér kavicsok közé leszúrt napernyők fogadnak, nem könnyű jó helyet kifogni. A lépcső közelében, és a partszakasz közepén nagy a zsúfoltság, azonban ne keseredj el, a legjobb hely nem itt van: azért bizony sétálnod kell, egészen a kb. 100-150 méterre lévő sziklákig.

Először még mi is lecövekeltünk a népsűrűség kellős közepén, ám hamar beláttuk, hogy nem igazán javítja a komfort érzetünket a jobbról-balról-elölről-hátulról jövő hangzavar, és a rengeteg ember. Pár tucat métert odébbmenve, a sziklák közelében még a tomboló augusztusi főszezonban is alig egy-két napernyő ágaskodik, csend és nyugalom fogad. A hangzavar letompul, a tenger morajlása elnyomja a középre csoportosuló, hangos népet. 

Így, ebben a hangulatban mutatja meg igazán ez a lenyűgöző strand, hogy miben is rejlik az ereje: van időd szemrevételezni a hatalmasra törő sziklafalakat, a szemközti félszigetet, a sziklák között áttörő hullámok játékát. Bármerre is pásztázol, a meredek falak, és a fehértől a türkizen át mélykékig skálázódó tengeröböl látványa annyira erős, hogy képtelenség fukarkodni a jelzőkkel.

 

Porto Katsiki

 

Porto Katsiki

 

Bár nálam Lefkadán nem a Porto Katsiki viszi a pálmát - mégis ha fel kellene sorolnom a legszebb 10 strandot, ahol valaha jártam, igen előkelő helyen végezne.

 

Porto Katsiki

 

Porto Katsiki

 

Porto Katsiki

 

Kathisma beach

 

A nyugati parton található strandok között Kathisma népszerűségben méltán tanyázik az elsők között: megközelítése rendkívül könnyű, széles fövenyén pedig könnyűszerrel választhatsz, hogy elbújsz a tömeg elől, vagy a napernyőtenger közepébe veted magad. A magas dombok által közrefogott öböl természetileg is impresszív, a tengerpartot zöldellő meredélyek fonják körbe.

 

Kathisma Lefkada

 

Kathisma

 

A völgybe lemenetelnél és a visszaindulásnál a szűk úton célszerű vigyáznod, mivel a két sávot 20-30 centire is felnyúló, műanyag elemek választják el egymástól - nem egyet közülük időről-időre kitörnek a kevésbé elővigyázatos nyaralók.

Nagyobb hullámzáskor a tenger kékje intenzíven, szinte saját fénnyel világít, míg csendes víztükörnél a fehér kavicsos föveny fokozatosan siklik át mélykékbe. Bár Kathisma kiépítettsége teljes, a nyaralókat kiszolgáló objektumok bőven a föveny mögött helyezkednek el, nincsenek zavaró közelségben. 

 

Kathisma

 

Agios Ioannis

 

A főváros közelében fekvő, északi strand szélmalmairól híres: a földnyúlványon több magas épület is emelkedik, bár már évtizedek óta nem működnek. Szélcsendes napokon az aprókavicsokkal borított strandon alig néhány nyaraló fürdőzik, ám ha megérkezik a szél, szörfösök tucatjait láthatod, amint szelik a habokat. A strandnak kiépített része is van, így ha a bérelhető napágy és a beach bár elől van a fontossági listán, ezekről sem kell lemondj.

 

Agios Ioannis

 

Agios Ioannis

 

 

Pefkoulia

A partján idén egyszer sosem strandoltunk, ám egy fotóstopra szinte mindig megálltunk. Tettük mindezt azért, mert északról ráfordulva a nyugati oldalra Pefkoulia az első, igazán fotogén strand a főút mellett - amit csak tetéz a lenyűgöző kilátás az út menti, tágas megállókból.

 Pefkoulia

 

 Pefkoulia

 

 

Kavalikefta

 

Kalamitsi falujából a Kavalikeftára kanyargó út kellemes hűvöst adó olajfák között visz. Az aszfaltcsík minősége a szűkösségét leszámítva egészen jó, csak ne találkozz szembejövővel. Út közben néhány pillanatra felsejlik Lefkada nyugati oldala és a Jón-tenger kéklő vize - bizony lesz néhány, szemnek igazán kellemes téma a látómeződben.

 

Kavalikefta

 

A strandhoz közeledve a parkolás miatt ne izgulj, mivel ha nem érkezel mondjuk délelőtt 11 óra előtt, úgyis kevés esélyed lesz normálisan leparkolni. A strand parkolója nyáron mindig hamar megtelik, így ha nem időben jössz, az út szélén kell letenned a járgányod, csakúgy mint Nekem és jó néhány később érkezőnek.

Kavalikeftához a lejárat a helyi tavernán keresztül vezet, aminek közelében a kiépített, bérelhető napágyas részeket is találod. Persze ez pont az a rész, amit én egy jó délutáni frappéig mindig elkerülök, és meg sem állok a kis népsűrűséggel bíró sziklás részekig. Egy gyors terepszemle és napernyő felállítás után jöhet a kedvenc epizód: a sziklák között irány a türkiz Jón-tenger!

 

Kavalikefta

 

Kavalikefta

 

A természetileg roppant bájos partszakasszal egyszerűen nem tudok betelni: a tenger és a sziklák összhangja varázslatos, a nyugodt hangulat pedig felér egy jóleső simogatással az elmédnek. No nem is fényezem tovább, mivel még kiakasztom az egy mondatra jutó dicséretmérőt. Elég ha annyival zárom, hogy ha elfogulatlan véleményt szeretnél olvasni róla, máshol kell keresd: nálam elfogultabb Kavalikeftással bizony kevéssel fog összehozni a jó sors. :) 

 

Kavalikefta

 

 

Megali Petra

 

A lefkadai tengerpart alig néhány méterre kezdődik Kavalikeftától délre: a két strandot csupán néhány méretes szikla választja el egymástól. Szűkös gyalogösvény visz el ide, néhol bújkálnod is kell a sziklák felett-alatt-között, ám ha átértél, könnyűszerrel megérted az itt strandolókat. Habár némileg Kavalikeftához hasonló karakter, mégis különbözik valamennyire a másiktól: kevesebb szikla, még nagyobb nyugalom, nulla kiépítettség.

 

Megali Petra

 

Egyszerűen nem találtam benne hibát, ilyen számomra egy tökéletes lefkadai strand: ha pontoznom kellene, egyszerűen nem lenne szívem a maximálisnál kisebb eredménnyel jutalmazni. Van ugyan még két-három (na jó, öt-hat :) ) igazán kívánatos tengerpart Lefkadán, ám Megali Petra nálam vitán felül kerül a legjobbak kosarába. Nem voltam rest megörökíteni néhány képen, hátha nem csak én látom majd így.

 

Megali Petra

 

Megali Petra

 

Mikros Gialos

 

A Poros beachként is ismert strandot a sziget keleti felén találod. Teljesen más karakter, mint a nyugati strandok, engem inkább szárazföldi részek öbleire emlékeztetett, Parga környékén van néhány hasonló. A partszakasz igazán fotogén, ám Mikros Gialos nálam más előnnyel nem igazán bírt: augusztusban igencsak magasnak bizonyult a népsűrűsége, és a víz alatt búvárkodva valamiért a látótávolság sem volt olyan mértékű, mint máshol. 

 

Mikros Gialos

 

Mikros Gialos

 

A főstrand partja mögött szinte egyből tavernák húzódnak, előttük tudsz parkolni is: a helyek itt is hamar betelnek, és előfordulhat hogy sokat kell visszasétálj, ha sikerül végül leraknod az autót. Amik viszont igazán tetszettek, azok a főstrandtról némileg távolabb fekvő sziklás részek - kevés ember, tisztább tenger, teljesen más hangulat.  

 

Dessimi

 

A másik különc, ám ez nem volt hátrányára: Dessimi idén kellemes meglepetésnek bizonyult. A tengeröböl szűkre szabott, kavicsos partszakaszán a tenger hőmérséklete talán a legmelegebb volt a Lefkadán meglátogatott tengerpartok között, remek érzés volt megmártózni benne. A kristálytiszta vízben a felszín alatti élővilág is élénken jelen van, búvárszemüveget húzva halak tucatjai úszkálnak a lábad alatt. Dessimi is kiépített, néhány bárt és tavernát találsz a partján, ahol frissítőket fogyaszthatsz.

 

Dessimi

 

Dessimi strandjára utazva két lehetőséged van: az egyik aszfaltút a kempingen át vezet, a másik a sima strandrészhez visz. A kitáblázottságot nem sikerült túl jól megoldani a görög honfitársaknak, de ha elsőre a rossz úton mész is le, egyből tudni fogod, merre kell javítanod az irányt. A helyes út egy ponton egyébként igencsak meredek, visszafelé menet majd ne lepődj meg, ha vissza kell váltanod néhány fokozatot.

Bár összességében ugyan a keleti parti strandok nem tartoznak a kedvenceim közé a szigeten, Dessimi a hangulatával, a tenger alatti élővilágával, a kellemes vízhőmérsékletével nálam bizony elhomályosított 1-2 nyugati partszakaszt. 

 

Dessimi

 

Aghiofili

 

A partszakasz Vassiliki egyik nagy vonzereje: ebből a lefkadai városkából indulnak a hajók, illetve az ösvény, amin ha nem szeretnél tengelytörést szenvedni, autóval nem mész át. A tengeröböl az elmúlt években valamennyire kiépítetté vált: ma már egy kezdetleges beach bárból szól a zene, illetve lehetőség nyílik vásárolni néhány jeges frissítőt. Nyilván az ide érkezők nagyobb létszáma indokolta a változást, azonban egy aprócska hiba csúszott a számításba: mivel Aghiofili mérete nem nőtt egyenes arányban az érkezők tömegével, a látványos sziklastrandot lassan már többen látogatják, mint Mekkát egy éves zarándoklatkor.

 

Vasiliki

 

Aghiofili

 

Agiofili

 

A strand természetes szépségéből természetesen mindez csak keveset von le: az üvegszerűen átlátszó víz, a sziklás természeti környezet bizony elcsavarja a fejed, és ha a parton jó helyet foglalsz el, a dübörgő zene sem igazán jut el a füledig. 

Nem lövök le nagy poént azzal a kijelentésemmel, ha Aghiofilit Lefkada egyik legszebb strandjának titulálom - élvezhetőségéből csupán a magasra nőtt látogatói létszám, és a más strandoknál némileg hűvösebb tengervíz von le egy keveset. 

 

Aghiofili

 

Agiofili

 

Agiofili

 

Mylos

 

Az Agios Nikitasból gyalogszerrel vagy hajóval elérhető, tágas öböl az idei év egyik sztárja volt: a fantasztikus színek, a lenyűgöző méretek, a nyugodt hangulat olyannyira megvett, hogy legszívesebben hetekig sátraztam volna a parton. Ha az ösvényen indulsz el, ami Agios Nikitas központjából az egyik tavernától indul (táblák jelzik), roppant fárasztó, ám látványos sétában lesz részed.

 

Agios Nikitas

 

Nem elég, hogy Agios Nikitas partjára és Pefkouliára egyre magasabbról egyre jobb rálátásod lesz, de az ösvény végén ott vár Mylos páratlan látképe, teljes szélességében. A hajóval érkezők ezt sajnos bizony ki kell hagyják, de hát valamit valamiért. A strand mögött magas homokdűne emelkedik, rajta néhány zöldellő mediterrán növénnyel, és hangozhat akármennyire közhelyesen, szálldogáló pillangókkal.

 

Mylos

 

Mylos

 

Mylos igazi ereje a látványon túl a méretéből adódó, kis népsűrűségéből és kiépítetlenségéből fakad: nincsenek dübörgő ritmusok, nem idegesítenek a hangosan csacsogó szomszédok. Csak Te és a csend, a nyugalom, a jellegzetesen lefkadai táj, és Jón-tenger morajlása. Lájk? Bizony, big lájk. 

 

Mylos

 

Mylos

 

Mylos Lefkada

  

Kék partok, fehér sziklák

 

A lefkadai strandokkal kapcsolatban van néhány dolog, amit érdemes szem előtt tartanod. Az első és legfontosabb, hogy szinte minden híres strand nyugaton fekszik - a lakott településektől távol. Ha igazán kéket és igazán vadregényeset szeretnél látni, ki kell mozdulj, és utaznod kell értük. Ha saját autóval mész, akkor nincs gond, mivel a legtöbb strand ki van táblázva, és viszonylag könnyen oda tudsz navigálni - utazási irodás megoldásnál a strandok felkereséséhez és élvezetéhez autó (robogó) bérlés, vagy valamilyen strandos fakultatívra befizetés szükséges. A nyugati partok közül szinte mindegyik fövenyét kisebb-nagyobb méretű, fehér kavicsok borítják - ez elég nagy kontrasztot alkot azzal, amit némelyik utazási magazin honlapján olvastam, ugyanis néhány cikkíró nem átallotta fehér homokként definiálni a valószínűleg általa csak monitoron látott strandokat. A kavicsok a látványhoz nagyon sokat hozzátesznek, ugyanakkor attól, aki erre érzékenyebb, fürdőcipő viselését követelik meg. Érdekes, hogy míg anno első lefkadásként kénytelen voltam venni jómagam is egy gumitalpú cipőt, addig most teljesen természetesnek hatottak a kavicsok, és mezítlábasan harcoltam végig a strandokat. Az autóban vittem ugyan mindenhová magammal a hűséges fürdőcípőm, azonban egyszer sem használtam. 

 

Lefkada strand

 

A strandok lélekszáma Lefkadán erősen változó: a nagy, kiterjedt partszakasszal rendelkező strandokon (pl. Mylos, Kathisma, Egremni, Megali Petra) bőven találsz helyet, míg a kisebb, ám legalább olyan népszerű partokon igen sok ember is összezsúfolódhat. A legnépesebbek rendszerint Porto Katsiki, Aghiofili, Dessimi, Mikros Gialos és Agios Nikitas, ezek strandjain a nyári főszezonban vadászni kell a jó helyeket. Ha azonban szemfüles vagy, akár még itt is találhatsz olyan részt, ahol nem lóg a privát szférádba a szomszéd törölközője, vagy nem zsibbasztja le a füled egy közeli, egymással erélyes hangon kommunikáló család. 

 

Lefkada beach 

 

 

Tovább a lefkadai útleírás 2. oldalára...

 

 

©2008-2017 viizo | viizo.trance@gmail.com | Minden Jog Fenntartva.

Az itt található képtartalom és szöveg egyéb oldalakon történő felhasználásához, közléséhez az író feltétlen írásbeli hozzájárulása szükséges.

 

Szállássegéd - apartmanok, studiók

Meglehetősen sok kérdés érkezik e-mailben, hogy hol célszerű megszállni egy-egy nyaralóhelyen, mik szólnak egy-egy szálláshely mellett vagy akár ellen. Néhány mondatos gyorstalpalók, szigorúan szálláshelyek szempontjából.

Kefalonia
Lefkada
Santorini
Thassos
Nyugat-Kréta
Kelet-Kréta

Társoldalak

Kréta sziget, Görögország
Kefalónia strandok, látnivalók
Karpathos, Görögország
Lefkada, Görögország
Parga, Görögország
Az itt található kép- és szövegtartalom a szerző tulajdona. Saját utazási céljaidra bármikor tetszőlegesen felhasználhatod, kinyomtathatod, közösségi oldalakon az útleírások linkjét szabadon megoszthatod - hiszen az írás Neked készült. ;-)

Azonban az útleírásból szöveget kimásolni, plagizálni, saját írásként feltünteni, a szöveggel, képekkel engedély nélkül reklámozni, a képekről a vízjelet eltávolítani írásbeli engedély nélkül nem megengedett.  Egyéb weboldalakon, nyomtatott sajtóban történő szöveg- és képfelhasználáshoz, közléshez a szerző feltétlen írásbeli hozzájárulása szükséges.